2013.12.11. dél felé...
Délelőtti kiruccanásunk és élményünk után (ld. 1. rész) Z. nappalijában beszéltük meg élményünket, és örültünk a személyes találkozásunknak.
Tea, jó társaság, egy kis lecsó, kávé fő...
Szeretetteljes csevegés, barátokkal.
D. leül mellém a szőnyegre, fejét térdemre hajtva csöndesen "utazik"...
Z. szavak nélkül kérdezi:
- Mi történik?
- Nem tudom.
Percek telnek el csöndben. Közben kémlelem a Babba Mária aktiválásának helyszínéről hazahozott mécsesek lángját, s halkan beszélgetünk.
D. kb. 5 percig alélt csöndesen,s mikor visszatért, csöndesen megszólalt.
- Utaztunk. Ketten. Te és én... Hozzá.
- Kihez? - kérdeztem.
- A Fekete Madonnához. Egy-egy aranyló szálat húztunk a Földről hozzá. Teljesen készen vagyunk.
A Hédervári Lorettói Kápolna Fekete Madonna szobra. Hisz mily véletlen... Épp ott is van egy Fekete madonna kép, hol DodiRé él... |
Kedves, nagy Gyermek, a lelkesedése és tisztasága mindig Jézus gyermekeire emlékeztet.
Utólag elmondta: Égi Édesanya kérte, hogy vigyünk el eme Napba a Földről, gyermekeiként egy szálat, mely egybe kapcsolja szándékunkat az övével. Ezzel szándéka a miénkkel összeért...
Utólag elmondta: Égi Édesanya kérte, hogy vigyünk el eme Napba a Földről, gyermekeiként egy szálat, mely egybe kapcsolja szándékunkat az övével. Ezzel szándéka a miénkkel összeért...
- Üljünk le a szőnyegre! - szólt D. - Z. veled szembe, Tibi velem, s fogjuk meg egymás kezét!
Van egy szép zene itthon, Mihály Arkangyal zenéje... Bekapcsolhatom? - kérdezte Z.
Örömmel vettük ötletét.
Amit ott, azon a szőnyegen, abban a Nappaliban megéltünk, maga volt a végtelen szerelem...
A zene, mely telve volt Isteni Szeretettel, és érzelemmel messzire repített minket!
Tova, tova, Babba Mária elé...
Egyszer csak szeld hangon, végtelen szeretetet árasztva felénk megszólaltam. Ő beszélt hozzánk...
"Hálás vagyok Nektek, Kedveseim!
Köszönöm, hogy a mai napon megnyitottátok az utat Szeretett Földem Gyermekei felé! Częstochowai Fekete Madonna |
Hamarosan két Nap ragyog az égen, melyet meglátni és érzékelni lesztek képesek! Én leszek, ki átölellek szerelmetes szeretetemmel, s kiárasztom rátok végtelen, áldó és mindent átható Fényemet!
ott, abban a 2 órában, melyben teljes lényetek fogadni lesz képes ezt a kiáradást, lehull minden teher rólatok...
Mindannyian megértitek: minden, mi eddig életeteket irányította, mihez ragaszkodtatok, mennyire felesleges és kicsiny volt...
Egész lénye szeretett Gyemekeimnek megérzi:
HAZATALÁLTAM!
Ezt a végtelen és odaadó szeretetet vágytam, óhajtottam, éheztem egész életemben!!!
Ott leszek,s Teremtő Anyai Szívem minden szerelmében megfürösztöm elfáradt, megtört lelkeiteket..."
S mi csak sírtunk, míg szavait, szerelmét és jóságát teljes valónkban érezve hallgattuk szavait...
Igazi Istenélmény volt... Fenséges, magasztos pillanat.
Végtelen hálát éreztünk, hogy részesei voltunk.
Küldött számotokra valamit, Kedves Testvéreim...
Hol a végtelen űr óceánját látod,
Hol lelked kószál, mikor járod álmod,
Hol lényed sóhaja valahol célt ér,
Ott vagyok Én! Tudd meg - HAZAÉRTÉL!
Fényem hazasegít, jöjj hát szép Gyermekem!
Dalom messze szálljon! Halld meg hát énekem!
Zúgjon hát lényemnek boldog dallama!
Készen vár rátok a Szeretet Hona!
Arra kér Égi Édesanyám, hogy írjam le számotokra ezt a szöveget.
Dvorzak rabszolgák által ihletett műve, a négerek ezen dala hallatán született.
http://www.youtube.com/watch?v=ASlch7R1Zvo
Talán ők már akkor érzték:
Egyszer hazaérünk...
Hazatérés
Dvorak – Új világ IX. szimfóniájának Largo tétele
Jöjj haza, jöjj te is én már indulok
szép csendes nyár estén haza indulok,
nincsen ez messze már, az ajtó tárva,
félelem, fájdalom, munka sincs ott már.
Anyám int, jöjj, siess, Atyám alig vár
térjek haza már, térjek haza már…
Hazám, Hazám várva vár.
Hajnalfényt szór az ég, rémálom eltűnt,
szétfoszlott az árnyék, fényben létezünk!
Nincs törés, nincsen vég
létünk boldog már,
mosolygva mondjuk el - öröklét ez ám!
Jöjj haza, jöjj te is, én már indulok,
nincsen ez messze már, tárva már a zár!!!
Térjünk haza már!!! Térjünk haza már..
Jöjj haza, jöjj te is,
jöjj haza, jöjj te is,
jöjj haza…
jöjj haza…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése